Ugyanis a foglalkozásokon lefektettük a szabályt, hogy ha 5 méteren belül más nemzetiség is van a közelünkben, akkor át kell váltani angolra. :)
Reggel végre megismerem jobban a szobatársamat, a lengyel lányt. Anna 18 és jogra jár, aranyoska, folyton mosolyog meg beszél. Kb másfél órát dumáltunk reggeli előtt:) Mondta, h félt, h ilyen visszahúzódó szobatársa lesz, akivel nem tud beszélgetni.
Amúgy a reggelt névtanulós játékokkal kezdtük a közösségi házban. Én voltam jazzy Judy.. izgi, mi?

Így tényleg sikerült megtanulni elég sokmindenkinek a nevét. a nap folyamán ilyen ismerkedős-játékos foglalkozások voltak, h érezze a nép, hogy mindenkit ismer. A képen az egyik ilyen játék látható: két csapatra oszlik a nép és őket egy hálózsákkal (bármivel) elválasztják. minden körben jön egy-egy ember és amint leengedik a falat ki kell mondani a másik nevét. Az nyer, aki hamarabb mondja. Itt épp a leengedés utáni pillanat látható :))

Este pedig fogadott minket a bareggio-i polgármesterasszony:) felolvasta a szövegét angolul, egy olasz srác meg fordította olaszra, hogy értsék a helyiek is. De annyira akcentussal beszélt a nő, hogy többet értettünk az olaszból, mint az angolból:D Meg kaptunk tőle egy jó vastag színes-képes könyvet Bareggioról, ő meg tőlünk bort és csokit:)

Aztán következett a buli, svédasztalos vacsi meg beszélgetés, a szokásos módon. Este pedig ad hoc házibuli az egyik szobában.. egyháromágyas apróságba kb 25 ember:D vicces volt. Páran az estét egy 4 km-es sétával zártuk, mert kerestük a többieket, de az idő tök kellemes este is, így elég volt egy kardigán is. :)
na puszi mindenkinek innen Bareggio-ból, ma Ivettet emelem ki:DDD
ciaoo
Utolsó kommentek